A szívrohamot szívinfarktusnak is nevezik. A kérdés megválaszolásakor, hogy mi az a szívroham, nem szükséges speciális orvosi szakszókincset használni. A szívinfarktus akkor következik be, amikor a szív egyik koszorúere hirtelen elzáródik, vagy nagyon lassú a véráramlás.
Mi a szívinfarktus – a kialakulás mechanizmusa
A 2000 óta érvényben lévő meghatározás és a 2007-es egyetemes felosztás szerint a szívinfarktus a szívizom bármilyen elhalása, amelyet annak ischaemiája okoz. A diagnózis kritériumai közé tartozik a jellegzetes klinikai kép, az elektrokardiográfiás elváltozások, valamint a szívizomelhalás markereinek – a troponinok és a szívizoenzim kreatin-kináz – dinamikus emelkedése. A koszorúér hirtelen elzáródásának szokásos oka egy vérrög (trombus) kialakulása. A vérrög általában olyan koszorúérben képződik, amely az érelmeszesedés miatt már beszűkült. Az érelmeszesedés olyan állapot, amelyben az erek belső falán zsírlerakódások (plakkok) rakódnak le. Lassú véráramlás a koszorúérben akkor fordulhat elő, ha a szív nagyon gyorsan ver, vagy ha valakinek alacsony a vérnyomása. Ha az oxigénigény nagyobb, mint a kínálat, szívroham alakulhat ki vérrögök képződése nélkül.
Mi a szívroham – tünetek
Minden koszorúér a szív izmos falának egy meghatározott részét látja el vérrel, ezért az elzáródott artéria fájdalmat és működési zavarokat okoz az általa ellátott területen. A szívroham leggyakoribb tünete a mellkasi fájdalom, amelyet általában nyomó, szorító, szorító, erős vagy esetenként szúró vagy égő fájdalomként írnak le. A mellkasi fájdalom általában a mellkas közepén vagy közvetlenül a mellkas közepe alatt összpontosul, és átterjedhet a vállakra, a hasra, a nyakra, az alsó állkapocsra vagy a nyakra. Az elhelyezkedéstől és az érintett szívizom mennyiségétől függően ez az elégtelenség komolyan akadályozhatja a szív vérpumpáló képességét. Ezenkívül egyes koszorúerek a szívnek azokat a területeit látják el, amelyek a szívverést szabályozzák, így az elzáródás néha potenciálisan halálos szívritmuszavarokat, úgynevezett ritmuszavarokat eredményez. Az egyes szívinfarktusoknál kialakuló tünetegyüttes és a túlélés esélye a koszorúér-elzáródás helyétől és kiterjedésétől függ.
Mi a szívroham – a kialakulás okai
A legtöbb szívroham az érelmeszesedés következménye. A szívroham és az érelmeszesedés kockázati tényezői lényegében azonosak, és a következők:
- magas vérkoleszterinszint (hiperkoleszterinémia),
- alacsony HDL-szint (nagy sűrűségű lipoprotein), amelyet általában „jó koleszterinnek” neveznek,
- magas vérnyomás (hipertónia),
- cukorbetegség,
- a családban előfordult szívkoszorúér-betegség,
- dohányzás,
- elhízás,
- fizikai inaktivitás (nem elég rendszeres testmozgás).
A korai középkorban a férfiaknál nagyobb a szívroham kockázata, mint a nőknél. A nők kockázata azonban a menopauza beállta után nő. Ennek oka lehet a menopauzával járó ösztrogénszint csökkenése, a női nemi hormon, amely némi védelmet nyújthat az érelmeszesedés ellen.
Ritkábbak azok az esetek, amikor a szívinfarktus más betegségekre vezethető vissza. Ezek közé tartoznak a koszorúerek veleszületett rendellenességei, a hiperkoagulabilitás (a vérrögképződésre való kórosan fokozott hajlam), a kollagénes érbetegségek, mint például a reumás artritisz vagy a szisztémás lupus erythematosus (SLE vagy lupus), a kokainfogyasztás, a koszorúérgörcs vagy az embólia (egy kis vándorló vérrög), amely beúszik a koszorúérbe és ott marad.
