A visszérbetegség a férfiak 10-28%-át és a nők akár 36%-át is érinti Európában. Ezek a krónikus vénás betegségek tünetei. Sajnos a visszerek nem csak esztétikai problémát jelentenek, hanem súlyos rendellenességet, amely akár fekélyesedéshez és végtag iszkémiához is vezethet. Segíthet-e egy ilyen állapoton a diéta, létezik-e diéta a visszerekre? Igen, mint a legtöbb betegség, a krónikus vénás betegség, amelynek tünetei visszeresség formájában jelentkeznek, is némileg módosítható a megfelelő menüvel.
Honnan erednek a visszerek?
A vénás betegségek megjelenésének leggyakoribb oka a vénafal és a vénabillentyűk szerkezetének elsődleges hibája. Az élet különböző mozzanatai és a különböző tényezők hatására az amúgy is genetikailag gyengének meghatározott vénaszerkezet tovább gyengül. Ezek a tényezők közé tartozik a terhesség, a hormonális gyógyszerek és a trauma. A visszér kialakulhat a kompresszió, egyéb veleszületett elváltozások, valamint a kialakuló vénás trombózis következtében is. A visszerek kialakulása a nagyvénás elégtelenséggel és a refluxszal, azaz a vér visszaáramlásával függ össze az erekben. Ezen elváltozások kialakulását tovább erősíti a mozgásszegény életmód, a túlsúly/elhízás, a nehéz fizikai munka, a nem megfelelő, nyomó ruházat.
A diéta célja – a vénák erősítése
A visszeres diéta célja elsősorban a vénafalak erősítése, valamint a székrekedés és a túlsúly/elhízás megelőzése. Nem ritka, hogy a visszérbetegek duzzanattal és a szervezetben lévő felesleges vízzel is küzdenek, ami nem azért van, mert sok vizet isznak, hanem éppen ellenkezőleg. Ezért a visszeres diéta a megfelelő folyadékbevitelről is szól, ami hatékonyabbá teszi a szervezet folyadékanyagcseréjét, és valamelyest csökkenti a duzzanatot.
A leghatékonyabb diétás összetevő a vénafalak erősítésében a C-vitamin. Ez hat a szövetek helyreállításának és a sebgyógyulás folyamatában, hozzájárul a normális vérnyomáshoz, és a kapillárisok – a vénák legfinomabb elemei – falát is lezárja. Ennek a vitaminnak a leggazdagabb forrásai a petrezselyem, a piros paprika, a káposztafélék, a citrusfélék és a citruslevek. A gyümölcsöket és zöldségeket elsősorban nyersen célszerű fogyasztani, mivel a hőkezelés során a C-vitamin részben oxidálódik, és a főtt termékben akár 50-70%-kal kevesebb is lehet, mint a nyersben.
Az E-vitamin szintén fontos a visszérdiétában. Megakadályozza a véralvadást azáltal, hogy befolyásolja a vérlemezkék aggregációjának (összecsapódásának) csökkenését, és részt vesz a véralvadásgátló anyagok szintézisében.
Visszerek és székrekedés – mi a kapcsolat?
A visszeres diétának rostban gazdagnak kell lennie. Ez ellensúlyozza a székrekedés megjelenését, és bizonyított, hogy a székrekedés a hasi nyomás növekedését okozza, ami viszont kedvezőtlen vénatágulatot okoz. A rosttartalmú élelmiszerekben gazdag, változatos étrend elsősorban a gyümölcsökön, zöldségeken, de a hüvelyesek, korpa és teljes kiőrlésű gabonapelyhek (pl. zab), diófélék, magvak és magvak is alapot adnak.
Hidratálás – az alap
A látszat ellenére a víz a legfontosabb része az étrendünknek. A szervezetnek szinte minden körülmények között szüksége van rá az optimális működéshez. A víz minden szövet, enzim, hormon építőköve, és az a környezet, amelyben minden anyagcsere, biokémiai folyamat zajlik. Egy ember napokig is kibírja táplálék nélkül, míg víz nélkül csak néhány tíz órát tud életben maradni. Megfelelő folyadékpótlással a diéta visszérre gyakorolt hatása támogatható.
A rendszeres vízivás (pl. másfél óránként egy pohár víz) ugyanis csökkenti a fent említett székrekedés kockázatát. Nem szabad elfelejteni, hogy minél több rostot tartalmaz az étrend, a víz arányának is növekednie kell, mivel a rostok megkötik a vizet és megduzzadnak az emésztőrendszerben. Ha nem hidratáljuk magunkat megfelelően, de nagy mennyiségű rostot fogyasztunk, fennáll a veszélye, hogy a székrekedés fokozódásával súlyosbítjuk az állapotot, sőt, akár a bélben kialakuló kúpok is kialakulhatnak. Visszér esetén a legjobb, ha naponta 2, de akár 3 liter folyadékot is megiszunk.
Készült a nowafarmacja.pl cikke nyomán
