Számos kiváltó oka lehet a mellkasi fájdalomnak, de külön tudjuk választani az okokat aszerint, hogy szívproblémák állnak a hátterében, vagy sem. Mindenképpen fel kell keresnünk egy orvost.
Amikor a mellkasi fájdalmat szívprobléma okozza
Szívinfarktus – Szívinfarktus esetében hosszan tartó, fokozódó mellkasi fájdalomról beszélhetünk, zavar jön létre a véráramban, ennek következtében a szívizom sérül vagy teljesen elpusztul, mert az őt tápláló ér nem végzi feladatát, nem látja el vérrel. A mellkasban érezhető nyomás és szorítás akár percekig is eltart, sőt a fájdalom terjedhet is, jellemzően a test bal oldalán. A betegség tüneteként felléphet hányinger, szédülés, izzadás vagy légszomj is.
Angina pectoris – Akkor jelentkezhet, amikor stressz, vagy fizikai aktivitás következtében hirtelen megnövekszik a szív oxigénigénye. Természetesen az egyensúly néhány percen belül visszaállhat, ezzel együtt a fájdalom is megszűnik. Ezt a tünetet nitráttal tudjuk enyhíteni (pl. nitroglicerinnel).
Aortadisszekció, spazmus – A mellkasi fájdalom egyik kiváltó oka lehet az aorta szakadása (aortadisszekció) is, vagy a szívet vérrel tápláló artériák, koszorúerek kóros összehúzódása (spazmus). Ezt a jelenséget kiválthatja a nagymértékű koffein és nikotin fogyasztása.
Ateroszklerózis – Az artériák szűkülését az ér belső falának károsodása is kiválthatja. Nem kívánt anyag, pl. zsír rakodik le az érfalra, ennek következtében beszűkülnek az erek, ezzel együtt nő a véralvadás veszélye is. A mellkasi fájdalmat ebben az esetben beszűkült erek miatti elégtelen vérellátás okozza.
Perikarditisz – A szívet körülölelő burok gyulladása is kiváltó oka lehet a mellkasi fájdalomnak. Ez leggyakrabban vírusos fertőzés következtében fordul elő. Tünete általában magas láz és rossz közérzet.
Amikor a mellkasi fájdalmat nem szívprobléma okozza
Pánikroham – A szorongásos betegségek közé soroljuk, azonban gyakran összetéveszthető a szívinfarktussal. Nagy félelem hatására hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom, légszomj, gyors szívverés, verejtékezés és szapora légzés léphet fel.
Bordaporc gyulladás – Jellemzően a mellkas szegycsont körüli tájékán megjelenő fájdalmat a mellkast felépítő bordák porcainak gyulladása váltja ki. Ha a szegycsontot és a közeli bordákat megérintjük, esetleg megnyomjuk, akkor a fájdalom is erősebbé válik. Szívinfarktus során nem összpontosul ilyen szűk helyre a fájdalom.
Borda- vagy idegkárosodás – Egyetlen helyre összpontosuló éles fájdalom tapasztalható bordatörés, vagy idegsérülés során is.
Hasnyálmirigy betegségei – A hasnyálmirigy gyulladás elsősorban a hasi tájékon jelentkező fájdalommal jár, de a fájdalom elterjedhet akár a mellkas irányába is.
Tüdőembólia – Tüdőembólia kialakulásáról akkor beszélhetünk, amikor a tüdőt tápláló artériák valamelyikébe vérrög kerül, ami megakadályozza a vér szabad áramlását. Ez egyik pillanatról a másikra lép fel és mellkasi fájdalommal együtt is jelentkezik. Életveszélybe is kerülhet a beteg. Tünetei közé tartozik a légszomj, a gyengeségérzés, szorongás, vagy véres köpet, ami már az ürülés jele.
Mellhártyagyulladás – Mellhártyagyulladáskor köhögés során jelentkezik a mellkasi fájdalom. A tüdőt körülvevő hártya gyulladásának oka lehet tüdőgyulladás, vagy akár autoimmun betegség, de vírusfertőzés által is.
Gyomorégés – A mellkas tájékán, általában a szegycsont mögött jelentkezhetnek a gyomorégés tünetei is. A fájdalmat a gyomorban lévő sav okozza, párosulhat ehhez maró, savanykás íz, főleg akkor ha a gyomor tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe. Jellemzően evés után jelentkezik és akár órákon át tarthat. Túlsúlyos egyéneknél gyakrabban fordul elő. Fekvő vagy előrehajlított testhelyzetben jelentkezik.
Légmell – A mellhártya két lemeze közé levegő kerülhet abban az esetben, ha kilyukad a mellkas fala, vagy a tüdő. Ilyenkor a tüdő kisebb lesz, összeesik, légzési zavart okozva. Ha ez mindkét tüdővel megtörténik, akár halálos kimenetelű is lehet.
Tüdőasztma – Mellkasi fájdalom okozója lehet tüdőasztma is. Mozgás során a fájdalom fokozódik, például, ha kezeit felemeli a beteg vagy egyik oldaláról a másikra átfordul.
Övsömör – A bárányhimlő vírusa övsömört okozhat, ami valójában ideggyulladás. Angina pectorist akkor okoz, ha megtámadja a bordák között lévő idegeket. Ez néhány nappal később mutatkozik meg, amikor az idegek mentén a bőrön hólyagok jelentkeznek.
