Az asztma egy krónikus légúti betegség, amely hörgőszűkületet és hörgőgörcsöt okoz. A betegség jellemzően rohamokban jelentkezik, amelyek során a betegek nehézséget éreznek a légzésben, köhögnek, és sípoló hangot hallhatnak a légzésük közben. Az asztma hátterében általában a hörgők gyulladása áll, amely megduzzasztja a hörgőnyálkahártyát, és a simaizmok görcsös összehúzódása miatt beszűkíti a hörgők átmérőjét.
A CIKK TARTALMA
Az asztma lehet allergiás eredetű, de számos más tényező is okozhatja, mint például a dohányzás, a légszennyezés, és a genetikai hajlam. A betegség kezelésére szteroidos és nem szteroidos gyulladáscsökkentő gyógyszereket, valamint bronchodilatátorokat használnak, amelyek célja a hörgők relaxálása és tágítása, hogy javuljon a légzés.
Az asztma gyakorisága
A betegség gyakorisága változik az egyes országokban, de általában 5-7 százalékosra becsülik Európában. Magyarországon is hasonló adatokat találunk, de fontos megjegyezni, hogy nem minden asztmás eset jelentkezik a statisztikákban, mivel az enyhébb tüneteket gyakran a háziorvosok kezelik. Más országokban, ahol a betegség definíciója lazább, akár 30 százalékos előfordulást is jelenthet.
Az asztma diagnózisa
Az asztma diagnózisának felállításához a beteg tünetei és a légzésfunkciós vizsgálat eredményei alapján történik. A gyerekek 7-8 éves kor előtt még nem képesek megfelelően használni a légzésfunkciós készüléket, ezért a diagnózis felállításához elég a kórtörténet és a hallható sípoló légzés. Ezen kortól kezdve a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése szükséges. Fontos tudni, hogy a légzésfunkciós értékek egy asztmásnál nyugalmi helyzetben normálisak lehetnek, de terheléstől (pl. futás, lépcsőzés) vagy allergén provokációtól rosszabbodhatnak. Emiatt a vizsgálatot gyakran terhelés után is elvégzik. A tüneteket kiváltó allergének meghatározása bőrpróbával, vérből vett mintával, vagy specifikus ellenanyag-meghatározással történik.
Az asztma kiváltó okai és tünetei
Az asztma egy krónikus légúti betegség, amelyben a légutak túlérzékenysége miatt gyulladás jelentkezik, és ez okozza a légutak szűkülését. Az asztma tünetei különböző ingerekre, mint például allergének, fizikai terhelés, hideg levegő, vagy stressz, jelentkezhetnek. Az allergiás asztma leggyakrabban fapollen, fűfélék és gyomok pollenjei, penészgombák, házi poratkák, állati szőrök és tollak okozzák.
Az asztmás rohamok során a hörgők falában futó simaizmok összehúzódnak, ami a légutak beszűküléséhez vezet. Az ilyenkor kialakuló obstrukció (eltömődés, elzáródás) miatt nehéz a levegő átjutni a tüdőbe, ezért a tüdő felfúvódik. A nehézlégzés, köhögés, és fütyülő hang hallható, a beteg pedig fulladozhat. Súlyos esetekben mellkasi feszülés, szorítás is jelentkezhet, valamint oxigénhiányos állapot is előállhat, ami akár halálos kimenetelű is lehet.
Az asztma egy olyan légúti megbetegedés, amelynek klinikai tünetei a hörgők krónikus gyulladása, hörgőszűkület és hörgő hyperreaktivitás (nagyon érzékeny) jellemzik. A betegség gyakran társul allergiás náthával és atópiával (genetikailag meghatározott hajlam a túlérzékenységi reakciókra). A krónikus atópiás dermatitis (ekcéma) is gyakran előfordul az asztmás betegek körében. Az ekcéma jellemzően a hajlatokban, a fül mögött, a nyaki területeken, a könyök- és térdhajlatokban jelentkezik és jellemzően száraz, pikkelyesen hámló bőrrel jár. Az asztmás betegeknél gyakrabban fordul elő ételallergia is.
Az asztma kezelése
Az asztma kezelése hörgőtágítókkal lehetséges, amelyek segítenek növelni a hörgők átmérőjét, hogy növeljék a levegő áramlását. A legújabb kezelési irányelvek azonban a gyulladás csökkentését helyezik előtérbe, amely a hörgőszűkület hátterében áll. Ennek érdekében a betegeknek alacsony dózisú szteroidtartalmú inhalációs gyógyszereket javasolnak, amelyek célja a hörgők speciális, allergiás gyulladásának nyugtatása, és így a betegeknek nem lesznek tünetei, rohamai. A hörgőtágítók általában gyorsan javítják a légzést, de a hatásuk rövid ideig tart, míg a szteroidos inhalációs eszközök használata a gyulladás megszüntetését eredményezi, és ezáltal megelőzi az asztmás rohamokat és nehézlégzést.
Az asztma kezelése a legújabb irányelvek szerint főként a gyulladás megszüntetésére irányul, és ezért a betegeknek kis dózisú, szteroidtartalmú inhalációs gyógyszereket javasolnak. Bár sokan félnek a szteroidoktól, az asztma kezelésére alkalmazott készítmények szteroidtartalma rendkívül alacsony, és ezért nem veszélyes. A kis mennyiségű szteroid alkalmazása a helyes technikával (például a száj öblítése és a kiöblítővíz kiköpése az inhalátor használata után) minimális mennyiségben jut a szervezetbe. A rendszeres szteroidos inhalátor alkalmazása segít megelőzni az asztmás rohamokat és a nehézlégzést.
Roham esetén a szteroidos inhalátor már nem elegendő, ezért szükség lehet hörgőtágítókra, hogy azonnal javítsák a légzést. A súlyos asztmás rohamok esetén az orvos vénásan adhat be szteroidokat, valamint oxigénterápiára és infúzióra is szükség lehet, hogy stabilizálja a beteg állapotát. Az asztma kezelése az egyén állapotának és súlyosságának függvénye, ezért fontos, hogy a betegek rendszeresen konzultáljanak orvosukkal, hogy a legmegfelelőbb terápiát állíthassák össze.
Az asztmások számára fontos, hogy a rohamok megelőzését célzó gyógyszeres kezelést (és az ehhez szükséges gyógyszerek folyamatos utánpótlását) ötvözzék az izom-erősítő és légzőtorna beiktatásával. Ennek segítségével javíthatják légzőizmaik állapotát, és ezáltal csökkenthetik a rohamok valószínűségét. Emellett fontos, hogy az asztmások ugyanolyan életet éljenek, mint bárki más, és ne korlátozódjanak a betegségük miatt. A jelenlegi orvostudományi állapotoknak köszönhetően ma már sok asztmás számára nincs szükség korlátozásokra, és a kezeléseiket is az életük ritmusához igazíthatják. Mindemellett az asztmásoknak maguknál kell tartaniuk a rohamoldó gyógyszerüket, hogy bármikor elérhető legyen, ha szükség lenne rá.
Az asztmások számára a sókabin használata előnyös lehet, mert biztosítja számukra az allergénmentes környezetet. Ezen kívül fontos szempont a fertőzések elleni védelem is, mivel az asztmát hajlamosíthatja az infekciókra. A probiotikumok és vitaminok szintén hasznosak lehetnek, mivel támogatják az immunrendszer működését, ezáltal csökkentve az esetleges infekciók kialakulásának lehetőségét. Az asztmások számára fontos, hogy megelőzzék a rohamokat a megfelelő gyógyszeres kezeléssel és folyamatos utánpótlással. Emellett javasolt a sportolás és a légzőizmok erősítése, valamint a légzőtorna végzése, hogy javítsák az általános fizikai állapotukat. Az asztmásoknak ugyanolyan életet kell élniük, mint bárki másnak, így a kezelést is úgy kell beállítani, hogy ne korlátozza őket. A jelenlegi orvostudomány lehetővé teszi, hogy az asztmások jelentős része szabadon élhesse az életét korlátozások nélkül.
Az asztmás betegeknek fontos, hogy rendszeresen járjanak orvosi kontrollra, még akkor is, ha éppen panasz- és tünetmentesek. A megelőző kezelés fontossága miatt, célszerű félévente vagy évente felkeresni az orvost, ahol az orvos ellenőrizni fogja a beteg állapotát, és ha szükséges, a kezelést is módosíthatja. A kezelést nehezítheti, ha a beteg dohányzik, vagy ha olyan környezetben él, ahol van valamilyen allergén, amire a betegnek érzékeny a szervezete. Ilyen esetben az orvosnak nehéz lesz beállítani a kezelést, és a panaszokat is nehéz lesz kezelni. Ezen körülmények miatt, fontos, hogy az asztmás betegek tájékoztassák az orvost a környezeti tényezőkről, hogy az orvos azokat is figyelembe tudja venni a kezelés során.
Az allergiás náthával járó tünetek, mint például a tüsszögés, az orrfolyás, az orrdugulás, a szemviszketés és az arcduzzanat, valamint az asztmás tünetek, mint a nehézlégzés, a sípoló légzés, a mellkasi fájdalom és a köhögés, gyakran együtt járnak. Az allergiás náthával járó tünetek kezelésére szolgáló immunterápia, amelynek célja az allergénre való érzékenység mérséklése, súlyos asztmás betegeknél nem javasolt, mert ezek a betegek súlyosabb tüneteket mutatnak, és más kezelési módokra van szükségük. Enyhébb asztmás tünetekkel rendelkező betegeknél azonban az allergénre való érzékenység mérséklődhet az immunterápia hatására, ami javulást hozhat a beteg állapotában, csökkentheti a rohamok számát és súlyosságát. Az allergiás náthával járó tünetek kezelésére szolgáló immunterápia a beteg általános egészségi állapotát és az allergénre való érzékenység szintjét is figyelembe veszi.
Az asztma lehetséges megelőzése
Az asztma hajlam öröklődő, de a környezeti tényezők is jelentős szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A gyermekkorban eltöltött idő, a környezeti allergének, valamint a gyulladásos és fertőző betegségek kockázatának csökkentése hozzájárulhat a tünetek csökkentéséhez és az asztma kialakulásának megelőzéséhez. A probiotikumok alkalmazása is jótékony hatással lehet az immunrendszer működésére és ezáltal az asztma kockázatának csökkentésére. Az immunterápia javasolt a betegeknél, aki allergiás náthával is rendelkeznek, mert ez segíthet csökkenteni az allergénre való érzékenységet és javítani a beteg állapotát.
Az asztma lehetséges szövődményei
Az asztma legsúlyosabb szövődménye a fulladás lehet, amely akár az életet is veszélyeztetheti. A fulladás lényege, hogy az érintett személynek nehézségei vannak a légzésben, ami a tüdő oxigén ellátásának károsodásához és a szervezet általános állapotának romlásához vezethet.
A kisgyermekek esetében a légutak mérete kisebb, így könnyebben összeszűkülhetnek, a fulladás veszélye nagyobb. Emiatt kicsi korban sokszor észlelnek sípoló légzést, de abból az esetek jelentős részében nem alakul ki asztma. Amikor ugyanis a gyerek megnő, tágabbak lesznek a légutai is, azokon pedig már könnyen átmegy a levegő.
Az allergiás reakciók is szerepet játszhatnak az asztma kialakulásában. Az immunterápia javasolt az allergiás náthánál, amely a beteg érzékenységét mérséklődhet, javulhat az állapota, csökkenhet a rohamok száma és súlyossága. Agyakor, ha a beteg csak egyetlen, időszakosan megjelenő allergénre reagál asztmás rohammal, annál elképzelhető, hogy csak az év meghatározott időszakában van szüksége megelőző kezelésre.
Az allergiás asztma kezelésében a cél az allergén elkerülése, valamint a tünetek enyhítése. Ennek érdekében ajánlott az allergén specifikus immunterápia (ASIT), amelynek során a beteg fokozatosan növekvő adagokban kapja meg az allergiát okozó anyagot, hogy az immunrendszere hozzászokjon az allergénhez, és csökkenjen a tünetek súlyossága. Az ASIT-ot azonban a súlyos asztmában szenvedő betegek esetében nem alkalmazzák, mivel ez súlyosbíthatja a beteg állapotát.
Az asztmával élő betegeknek javasolt rendszeres orvosi ellenőrzést tartani, hogy megfelelően követhessék a beteg állapotát és a kezelés hatékonyságát. Ha a betegnek asztmás rohamai vannak, ajánlott számukra egy rohamot megelőző gyógyszert tartani, hogy a rohamot gyorsabban le tudják állítani.
