Az afták, más néven herpes labialis, a szájnyálkahártyán kialakuló, gyakran visszatérő, fájdalmas hólyagok, amelyek gyorsan felszakadnak és fekélyeket hagynak maguk után. Az afták kiváltó oka a herpes simplex vírus (HSV-1), mely a szervezetbe jutva ideiglenesen inaktiválódik, de később visszatérhet aktív állapotba és okozhat újabb tüneteket. A háttérben több tényező is szerepet játszhat a megbetegedés kialakulásában, többek között a stressz, az immunrendszer gyengülése, az érzelmi túlterheltség, a hormonális változások és a napégés.
A CIKK TARTALMA
Az afták kezelése magában foglalhat gyógyszeres terápiát, mint például antivirális szereket, valamint a tünetek enyhítését szolgáló krémeket, géleket és tablettákat. Az elsődleges megelőzés érdekében fontos a szájhigiénia betartása, valamint a stressz csökkentése és az immunrendszer erősítése.
Fontos megjegyezni, hogy az afták általában nem jelentenek veszélyt az egészségre, de ha folyamatosan visszatérnek, vagy ha a tünetek súlyosak, akkor érdemes orvoshoz fordulni a kezelést illetően.
Az afta tünetei
Az afta (oralis herpes simplex) egy gyakori, fájdalmas, általában vírusos eredetű, gyulladásos elváltozás, amely a szájnyálkahártyán jelenik meg. Az afta tünetei közé tartozik a fehéres színű, piros szélű foltok megjelenése, amelyek elsősorban a puha, elmozdítható részeken jelennek meg, mint például az ajkak, a pofa belső felszíne, a nyelv, illetve a lágy szájpad. Az afták általában fájdalmasabbak, mint az ilyen kisméretű elváltozás esetében várható lenne. A fájdalom erősebbé válhat, ha a nyelv kidörzsöli a sérülést, illetve ha forró, vagy erősen fűszeres ételekkel kerül kapcsolatba.
Súlyos esetekben és főként gyerekeknél az afta rossz közérzetet, általános levertséget, hőemelkedést és nyirokcsomó-duzzanatot is okozhat. Az afta kifejlődhet egyedül és többedmagával, és hosszabb-rövidebb idő után kiújulhat. A kisméretű (1 cm átmérőnél kisebb) elváltozások gyakran csoportokban jelennek meg. A nagyobb afták kevésbé gyakoriak, szabálytalan alakúak, hosszabb ideig tart a gyógyulásuk, sokszor heg marad utánuk. Sokaknál visszatérően jelentkezhet az elváltozás, évente egy vagy több alkalommal.
A kialakulásának okai ismeretlenek, de a vírusos fertőzés, az ételallergia és az idegi tényezők is szerepet játszhatnak benne. Szerepet játszhat a stressz is, például gyakran jelentkezik egyetemi hallgatóknál vizsgaidőszak alatt.
A betegség a csecsemők és kisgyermekek esetében gyakoribb, mivel ők hajlamosabbak mindent a szájukba venni. Az afta okozhatja az étvágytalanságot, mivel a fájdalmas fekélyek miatt a gyermek nem akar enni és inni. A kezelés lehet orvosi, illetve otthoni kezelés, amely kombinálja a fájdalomcsillapító gyógyszerek, a szájhigiéné javítása és a helyi gyógyító készítmények alkalmazását.
Az afta kezelése
Babakorban az afta egy fájdalmas és kellemetlen betegség, amely rendszerint a higiénés szabályok nem kellő betartása miatt alakul ki. A kezelés célja a fájdalom csillapítása és a helyi ápolás bevonószerek használatával, valamint az aftát kiváltó ételek kerülése. A fájdalom csillapítására érzéstelenítő készítmények, mint például a lidocain tartalmú oldatok vagy az ecsetelő szerek (pl. carboximetilcellulóz) alkalmasak, melyeket az afta felületére ecsetelünk.
Fontos, hogy az érzéstelenítő szert tartalmazó oldatokat ne gargarizáljunk, hanem szájöblögetésre használjunk. Súlyosabb esetekben orvos tetraciklines szájvizet, dexametason tartalmú szájöblítő oldatot vagy prednizolon tablettát írhat fel. A csecsemőkori afta esetében a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás, ne erőltessük az evést. Ha a gyermek nem hajlandó enni, inni, forduljunk gyermek-szakorvoshoz.
