Amikor a csontszövet folytonossága megszakad, amikor a szilárd szövetben törési rés keletkezik, akkor beszélünk csonttörésről. Megkülönböztetünk nyílt és zárt törést. A törés történhet direkt behatással vagy spontán. A spontán törés általában valamilyen társbetegség következménye, például a daganatos betegségekhez, a csontritkuláshoz vagy a vitaminhiányos állapothoz sokszor csonttörés párosul.
A csonttöréseknek számos előfordulása lehet. A leggyakoribb csonttörés a csontritkulás betegsége mellett jelentkezik, de nagy az esély arra is, hogy idősebb korban – a különféle betegségek miatt – ritkult csontszövet kisebb esések és ütések hatására is eltörhet. A másik lényeges nagy számú csonttörést az autóbalesetek következményei. A karambolok okozta betegségek legnagyobb százaléka csonttörés. Tehát egyik esetben egy belső szervi elváltozás okozza a csont elváltozását, a másik esetben egy erős külső hatásra törik el a csont. Négy jellegzetes formáját különböztetjük meg a csonttörésnek, amellyel illendő tisztában lennünk.
Traumás törés
A különféle balesetek következménye a traumás törés. A traumás törés egy egyszeri, hirtelen ható, a csont rugalmasságát kimerítő erőbehatással jön létre. A traumás törés lényegében bármilyen baleset kockázata, elérheti a sportolókat, a gyermekeket, az autóvezetőket, és még sorolhatnánk. Talán ezt a törést a legkönnyebb megelőzni, hiszen odafigyeléssel és a kellő biztonság nyújtásával elkerülhető a traumás csonttörés. Például a fára mászó gyermek alá biztosítsunk védőhálót, vagy ellenőriztessük rendszeresen az autónk gumiabroncsát, hiszen számos esetben ennek a problémának tudható be a baleset.
Patológiás törés
Patológiás törés valamilyen másik betegség mellékhatásaként következik be. Ilyen esetben nincs szükség külső hatásra, hiszen a csont egyszerűen meggyengül, elvékonyodik és a törés spontán következik be. A csontállomány elvékonyodása gyakran az immunhiányos betegségben szenvedőket támadja meg, de a csontritkulással és a daganatos betegséggel harcolóknak is szembe kell nézni ezzel a problémával. Sajnos ilyen esetben nem lehet elkerülni a csonttörést, ugyanakkor a bekövetkezést késleltethetjük, ha mind jobban vigyázunk a testünk épségére és csonterősítő termékeket juttatunk a szervezetben. Fogyasszunk Kalciumban gazdag ételeket és táplálékkiegészítőket.
Fáradásos törés
A fáradásos törés a sportolók, legfőképpen a súlyemelők betegsége. Ez a típusú törés akkor jön létre, amikor a csontfelszínre hosszabb ideig hajlító, nyíró vagy húzóerő irányul. A súlylökők gyakran szenvednek szakításos törést az aktív kéz kéztőcsontján. A sportolóknak érdemes mind jobban megvigyázni csontjaikat, ezekre a különféle krémek és szorító szalagok alkalmasak.
Zöldgally-törés
Zöldgally-törést a gyermekek szenvednek el, amely a gyerek hosszú csöves csontjának törését jelenti. A gyermekek csontját erős és vastag csonthártya határolja, ami azt jelenti, hogy a törvégek nagymértékű elmozdulását természetes úton képes sínezni. Tehát, amikor a gyermek keze eltörik, akkor egy héten keresztül kell egy gipszsínt viselnie, majd három-négy hétig körkörös gipszkötést felhelyezni.
A csonttörés kezelése
A csonttörést mindenképpen szakorvos által kell kezelni, hiszen a nem megfelelően összeforrt csont számos szövődménnyel és újabb törésekkel járhat. A cél, hogy a csonttörést a legrövidebb idő alatt és a legkevesebb szövődménnyel gyógyítsuk. A kezelés módja az esetek döntő többségében konzervatív vagy műtéti lehet.
