A rohanó hétköznapokban gyakran érezzük magunkat nyúzottnak, feszültnek vagy éppen indokolatlanul fáradtnak. Hajlamosak vagyunk ezt a sok munkára, a kevés alvásra vagy a stresszre fogni, pedig sokszor egy egészen egyszerű élettani ok áll a háttérben. A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyagunk, amely több mint háromszáz enzimfolyamatban vesz részt a testünkben. Hiánya azonban néma kórként is jelentkezhet, hiszen a tünetei kezdetben meglehetősen általánosak. Ha időben felismerjük a jeleket, sokat tehetünk a közérzetünk javításáért.
A magnéziumhiány leggyakoribb tünetei
Legtöbbször az izomgörcsök, különösen az éjszakai vádli görcsök hívják fel a figyelmet a problémára. Ilyenkor a szervezet már vészjeleket küld, hogy az izmok ellazulásához szükséges egyensúly megbomlott. Sokan tapasztalnak szemhéjrángást is, ami bár apróságnak tűnik, rendkívül zavaró lehet a mindennapi munka során. Ez a jelenség szinte mindig az idegrendszer és az izmok közötti kommunikációs zavarra utal.
A fizikai tünetek mellett a mentális állapotunk is sokat árul el a tápanyagellátottságunkról. Az indokolatlan ingerlékenység, a szorongás és az alvászavarok hátterében meglepően gyakran áll az ásványi anyagok hiánya. Ha azt vesszük észre, hogy nehezebben koncentrálunk, vagy a szokásosnál türelmetlenebbek vagyunk a környezetünkkel, érdemes gyanakodni. A magnézium ugyanis kulcsszerepet játszik a szervezet stresszválaszának szabályozásában. Hiányában a sejtjeink egyszerűen „túlpörögnek”, és nem tudnak megfelelően pihenni. A tartós fáradtságérzet pedig csak tovább rontja a helyzetet.
Kevesen tudják, de a gyakori fejfájás és a migrén is összefügghet az alacsony magnéziumszinttel. A kutatások szerint a megfelelő pótlás jelentősen csökkentheti a rohamok gyakoriságát és intenzitását. Éppen ezért érdemes naplót vezetni a tüneteinkről, mielőtt komolyabb gyógyszeres kúrába kezdenénk.
Miért ürül ki ilyen gyorsan a szervezetünkből?
A modern életmód sajnos nem kedvez a magnéziumraktáraink megőrzésének. A túlzott kávéfogyasztás és az alkohol rendszeres jelenléte fokozza a kiválasztást a veséken keresztül. Emiatt hiába viszünk be elméletileg elegendő mennyiséget, az gyorsan távozik is. Emellett a finomított élelmiszerek és a sok cukor feldolgozása is rengeteg energiát és ásványi anyagot emészt fel. A szervezetünk ilyenkor a saját tartalékaihoz nyúl, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
A stressz talán a legnagyobb ellenség ezen a listán. Amikor feszültek vagyunk, a testünk adrenalint és kortizolt termel, amihez elengedhetetlen ez az ásványi anyag. Minél több stressz ér minket, annál több magnéziumot használunk fel, így egy ördögi körbe kerülünk. A kiürült raktárak miatt pedig még érzékenyebbé válunk a külső feszültségekre.
Természetes források és a helyes étrend
A legegyszerűbb módszer a pótlásra, ha tudatosan válogatjuk össze az alapanyagainkat a konyhában. A sötétzöld leveles zöldségek, mint például a spenót vagy a mángold, igazi magnéziumbombák. Érdemes ezeket nyersen, salátaként vagy csak enyhén párolva fogyasztani. Így marad meg bennük a legtöbb hasznos tápanyag az emésztésünk számára.
Az olajos magvak szintén kiváló forrást jelentenek a mindennapokban. A tökmag, a mandula és a kesudió nemcsak finom nassolnivaló, hanem valódi gyógyír a sejteknek. Egy maréknyi mag keveréke tízórai gyanánt már sokat segíthet a napi szükséglet fedezésében. Fontos azonban a mértékletesség, hiszen ezeknek a terméseknek magas a kalóriatartalma is. Érdemes a sótlan, pörköletlen változatokat keresni a boltok polcain.
A teljes kiőrlésű gabonák és a hüvelyesek is fontos szerepet kapnak a kiegyensúlyozott étrendben. A zabpehely, a barna rizs és a lencse rendszeres fogyasztása stabilizálhatja a szervezetünk szintjeit. Ezek az ételek ráadásul rostban is gazdagok, ami közvetve segíti az ásványi anyagok hasznosulását.
Ne feledkezzünk meg a jó minőségű étcsokoládéról sem, amely szintén remek forrás. Legalább 70 százalékos kakaótartalmú terméket válasszunk, hogy valóban élvezhessük az előnyeit. A kakaóban lévő flavonoidok és a magnézium együtt segítik a szív- és érrendszer egészségét. Napi egy-két kocka nemcsak a lelkünknek tesz jót, hanem a sejtjeinknek is. Természetesen a cukrozott tejcsokoládék nem tartoznak ebbe a kategóriába. Mindig olvassuk el az összetevők listáját vásárlás előtt.
Mire figyeljünk az étrend-kiegészítők kiválasztásakor?
Ha az étkezés önmagában nem elég, sokan fordulnak a gyógyszertárakban kapható készítményekhez. Itt azonban nem mindegy, milyen kémiai formát választunk a kínálatból. Az olcsóbb magnézium-oxid például csak nagyon kis mértékben hasznosul a szervezetben. Gyakran okozhat emésztési panaszokat vagy hasmenést, mielőtt egyáltalán felszívódna. Érdemes inkább a szerves kötésű formákat keresni, mint a citrát vagy a biszglicinát.
A felszívódást segítő társelemek jelenléte is döntő fontosságú lehet. A B6-vitamin például bizonyítottan segíti a magnézium bejutását a sejtekbe, így fokozza annak hatékonyságát. Sok komplex készítmény már eleve tartalmazza ezt a kombinációt a jobb eredmény érdekében. Ne feledjük, hogy a kalcium és a magnézium versenghetnek a felszívódásért, ezért ne egyszerre vegyük be őket.
Mielőtt bármilyen kúrába fognánk, kérjük ki kezelőorvosunk vagy gyógyszerészünk véleményét. Egy egyszerű vérvétel ugyan nem mindig mutatja ki a szöveti hiányt, de jó kiindulópont lehet. A szakember segít meghatározni a pontos adagolást és a kúra ideális időtartamát.
A magnéziumpótlás nem csupán egy divatos hóbort, hanem alapvető szükséglet a modern ember számára. Ha figyelünk testünk jelzéseire és tudatosan építjük be az étrendünkbe a megfelelő forrásokat, rövid időn belül érezni fogjuk a változást. Több energia, jobb alvás és nyugodtabb mindennapok várnak ránk, ha gondoskodunk erről a sokoldalú ásványi anyagról. Ne várjuk meg, amíg a tünetek súlyosbodnak, kezdjük el a törődést még ma.
