Az Enderlein-terápia a 20. században alakult ki, és azon a meggyőződésen alapult, hogy minden, a szervezetünkben kialakult állapot környezeti zavarok következménye. Bár ma is ellentmondásosnak számít, vannak támogatói.
Az Enderlein-terápia alapjai
Az Enderlein-terápia alapja az az elképzelés, hogy a mikroorganizmusok a környezeti hatások hatására egyik formából a másikba léphetnek át. A terápia nevét megalkotójáról, Günther Enderleinről kapta, aki azt állította, hogy a „protitáknak” nevezett apró mikroorganizmusok normális esetben ártalmatlanul keringenek a szervezetben, de különböző belső vagy környezeti tényezők hatására betegséget okozó baktériumokká vagy gombákká alakulhatnak át. Enderlein professzor azt is hitte, hogy egy adott szerv és a szervezet egészének környezetében fennálló egyensúlyhiány a betegség kialakulásának kiváltó oka. Az egyik ilyen változás lehet egy adott szerv pH-jellemzőjének felborulása, például savas a hüvelyben vagy lúgos a belekben. Külső és belső tényezők egyaránt lehetnek az ilyen változások elindítói.
Enderlein-terápia: Jogorvoslatok
Az Enderlein elmélete szerint kifejlesztett gyógymódok olyan baktériumok vagy gombák hígításai, amelyekről azt mondják, hogy homeopátiás hatásúak. Enderlein azt állította, hogy ezek a szerek segíthetnek visszafordítani a szervezetben létrejött káros változásokat, „helyreállítani” a beteg belső környezetét, és támogatni a szervezet természetes öngyógyító képességét. Sajnos ennek a terápiának az alapjait a mai tudományos jelentések fényében nehéz bizonyítani. Az enderlai terápia egy izoptikus gyógyszeres terápia. Ezeket általában injekció formájában adják be, bár más beadási módokat is alkalmaznak. E készítmények alkalmazása az egyensúly helyreállítását célozza az alábbiak révén:
- a belső ökológia (pH és sejtlégzés) szabályozásának segítése
- a kedvező bélflóra támogatása
- az immunfunkció és a mikrokeringés javítása
- a táplálékból hiányzó ásványi anyagok és vitaminok pótlása
- a szervek helyreállításának támogatása
- a biológiai stressz csökkentése.
Enderlein-terápia: Étrend
Az Enderlein-terápia szerves része a páciens megfelelő étrendje. Ez főként étrendi ajánlásokból áll. A betegnek le kell mondania a kávéról, a fekete teáról, az alkoholról, a cukorról és az édesítőszerekről, valamint a tehéntejről és az abból készült termékekről és a búzából készült termékekről. Ezek helyett kecsketejet, juhtejet vagy szójatejet ihat. A következő lépés az, hogy le kell mondania minden olyan termékről, amely vegyi anyagokat tartalmaz (nemcsak tartósítószereket, hanem ízfokozókat, színezékeket, aromákat stb. is). Hetente egyszer ehet húst, halat és egy tojást. Étlapján sok friss zöldségnek és gyümölcsnek kell szerepelnie, lehetőleg biogazdaságokból, és sok ásványvíznek. Ezenkívül a terápiát olyan készítmények használatával kell támogatni, amelyek természetes módon segítik a szervezet tisztulását.
Enderlein-terápia: Milyen betegségek esetén?
Az Enderlein-terápia a gyulladásos és autoimmun betegségek kezelésében vált népszerűvé. Az interneten nagyon sok beszámolót találhatunk, amelyek megerősítik hatékonyságát az atópiás dermatitisz, a gyulladásos bélbetegségek vagy a gyomorfekély kezelésében. Az Enderlein elméletén alapuló készítményeket ajánlják diszbiózis, egyes szervek vagy az egész test gombás fertőzései és fertőzések esetén. Allergiák és ételintoleranciák esetén is alkalmazzák őket.
